Menü
ITT JÁRSZ A WEBÁRUHÁZBAN: > >

Az ünnepi vacsora

HillVital
2017. 12. 11. 13:09:00

Az ünnep fontos kelléke volt az asztalon a kenyér és a kalács. Jelentősége volt annak is, hogy az asztalra kerülő kenyér egész legyen, hogy a teljes esztendőre bőven legyen. 

Karácsonykor a főétel a pulyka és a diós-mákos bejgli. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek mágikus jelentése volt. A borsó, a bab, a mák bőséget biztosított. A fokhagyma az egészséget védte. A diót a rontás elhárítására használták, sőt jósoltak is belőle: az egészséges dió egészséget, a rossz betegséget jelentett. A méz az életet édessé tette, az alma az egészség, szépség, szerelem szimbóluma volt. A karácsonyi dióevés is elterjedt szokás volt. 
A karácsonyi asztal elmaradhatatlan étele a hal. Ez inkább a városokra jellemző, ami bécsi eredetű, hiszen rántva fogyasztották, és ez az elkészítési mód onnan terjedt el. Ennek az ételnek is van mágikus jelentése, hisz a magyar hagyomány szerint a halpénz, a halpikkely sok pénzt jelent. Az ünnep idején nem hiányozhatnak az asztalról a sütemények sem. Szinte elmaradhatatlan a bejgli, emellett nagyon elterjedt a mézeskalács is. A mézeskalácsot már hetekkel az ünnepek előtt megsütik. A mézeskalács figurákkal a karácsonyfát is szokták díszíteni.

Jelentősége volt például a szépen hímzett karácsonyi abrosznak is, amelyet kizárólag erre az alkalomra használtak. Volt, ahol karácsonykor piros csíkos terítőt terítettek az asztalra. A karácsonyi abrosznak varázsereje volt: bőséget, egészséget hozott.
Az ünnepi vacsorának komoly jelentése van ilyenkor.

Tartalomhoz tartozó címkék: ⤷Életmód