Termékek Menü
0

Rákot okoz a húsleves? 2. rész

Írta: Budai Péter - természetgyógyász

Rákot okoz a húsleves? 2. rész

Még a jó múltkorában írtam egy cikket a helytelenül elkészített húsleves és a daganatos betegségek összefüggéséről. Nagyon örültem, hogy meglehetősen népszerű lett, és rengetegen jelezték vissza, hogy innentől máshogyan készül a hétvégi húsleves. Azonban az olvasók egy tábora valami oknál fogva halálos fenyegetésként fogadta az írást, mint a húsleves elleni elsöprő propagandát, ami miatt a jövő generációja már soha nem fogja megtudni, milyen jó is a húsleves.  Szó nincs erről… Senki sem akarja, hogy az emberek ne egyenek húslevest. Én is nagyon szeretem.

Előzmények ITT!

Gondoltam, jobban kifejtem a témát a közérthetőség kedvéért és a félreértések tisztázása végett. Korábban arra hívtam fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható húsok túlnyomó része rengeteg mérgező vegyületet tartalmaz, amire nem igazán van szükségünk. Ezek többnyire az állattenyésztés során előszeretettel alkalmazott gyógyszerek, antibiotikumok, növekedésserkentő hormonok, fertőtlenítő szerek, és még ki tudja, hogy micsoda. Az Államokban állítólag már azt is megerősítették a hatóságok, hogy számos „hozamfokozó” szer arzént tartalmaz, ami kimutatható a csirkehúsban is. Persze az is lehet, hogy erre a következtetésre is „brit tudósok” jutottak.

Egy viszont biztos. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint az ember esetében majdnem 70 000 betegségnek van neve és kódja. Arról viszont nem sokat hallani, hogy ezen betegségek túlnyomó része mérgezés miatt alakul ki. A mérgezés azt jelenti, hogy olyan anyagok kerülnek a szervezetünkbe, amelyeknek nem kellene. Olyan anyagok, amelyek nem szükségesek, sőt károsak.

Három módon mérgezi magát egy ember:

1. Élelmiszerekkel

2. Gyógyszerekkel

3. Kozmetikumokkal, fürdőszobai szerekkel

Ebből a felsorolásból természetesen a legjelentősebb tényező az élelmiszer, ugyanis ha valaki egészséges, akkor nem szed gyógyszert, illetve lehet, egyáltalán nem szépítkezik. Ennie viszont mindenkinek kell. A kérdés, hogy honnan szerzi az élelmet? A vadonból? Halászat-vadászat? Megtermeli magának? Sajnos az esetek többségében a közeli hipermarketből vásárolunk, és ezzel elérkeztünk egy társadalmi méretű problémához, amit élelmiszeriparnak hívnak. Ezzel a témával kapcsolatosan könyveket lehetne megtölteni.

No, de mi a baj a húslevessel?

Mielőtt jobban kifejteném, maradjunk még egy picit a mérgezés témájánál. A Földön található emlősök (köztük az ember is), madarak és sok más élőlény a húsában, zsírszöveteiben tárolja azokat a méreganyagokat, amelyeket nem sikerül kiürítenie. Mindössze ennek az egy adatnak a figyelembevétele választ adhat arra a kérdésre, hogy miért van ennyi elhízott ember. Nos, ha kombináljuk az élelmiszeripar vegyszereit és ezt az anatómai adatot, akkor kapunk egy helyzetet, amivel jelenleg szembenézünk: a hússal együtt egy rakás mérget is megeszünk. 

Van két munkatársunk, akik házastársak, nemrég született babájuk, és Kárpátaljáról települtek át Magyarországra, amikor együtt kezdtünk dolgozni. Bőszen mesélték egyszer, amikor még albérletben voltak, hogy micsoda „élmény” volt húslevest főzni. Miután Edina odarakta a húst főni, kicsivel később riadtan kért segítséget másoktól, hogy segítsenek megállapítani, hogy vajon a húsnak van-e ilyen orrfacsaró, émelyítő szaga. Azt a választ kapta, hogy „ja, nálunk ilyen szaga van a bolti húsnak”. Mi sem természetesebb. Nem a hús büdös… hanem a méreg, ami benne van, és kifő belőle. Csak megjegyzem, hogy ők otthon (Kárpátalján) házilag tartott jószágok húsait fogyasztották.

Tehát, mi a baj a húslevessel?

A „Rákot okoz a húsleves?” kérdésre helytelen válasz lenne igennel vagy nemmel felelni. A helyes felelet inkább az lenne: melyik? Húsleves és húsleves között óriási különbségek lehetnek. Nem lehet azt mondani, hogy a húsleves (általában) egészséges vagy káros, mert nem mindegy, milyen húslevesről beszélünk.

A húslevesek két véglete a következő lenne. Van az a húsleves, ami olyan csirkéből készül, ami 3-4 hónapig nevelkedett az udvaron, kapirgált egész nap, gyógyszert nem látott, gilisztákat evett, jól tartották. Aztán ott a húsleves, ami olyan csirkéből készül, ami a születése után napokig étlen-szomjan van, gyógyszerek tömkelegét injekciózzák bele, tömik, mint a kacsát, igazi napfény nem éri, és némi „rásegítéssel” hetek alatt megnő.

Ugye, hogy van különbség?

Tehát, ha húslevesre fáj a fogunk, és nincs egy dédnagyanyánk "fölöslegben", aki csirkéket nevelget az udvaron, vagy nincs egy olyan megbízható forrás, ahonnan jól tartott csirkét lehet venni, és a bolti húsra „fanyalodunk”, akkor a minimum, amit tehetünk, hogy a húst előbb majdnem készre főzzük, a levét leöntjük, majd odakészítjük tiszta vízben, zöldségekkel.

Budai Péter, természetgyógyász

Tartalomhoz tartozó címkék: blog
blog comments powered by Disqus
Google